Hiper szafari

Mai vendégbloggerünk Eszter, aki szintén elég sok országban megfordult.  

A teljes írást a blog alján levő linkre kattintva olvashatjátok el.

By ModernNomád, 2012. április 9. hétfő Bő egy hétre kaptam egy igazi családot :) Régen vezetek mar túrákat, de ilyen kis privát csapatom meg sosem volt. Az édesanyát Juditnak hívják, mint a saját anyukamat, az apát Zolinak, mint a Nagypapámat, a fiú gyerek pedig Tamás, bátyám nevet viseli. Szóval név szerint is passzoltak. A második gyermek, Zsófi egy barátnőmre emlékeztetett. Igazi üdülés volt velük.
Mindent leszerveztem meg Indiából az Etióp utak előtt. 3-4 ****-os szállásokat kértek, szóval ezekkel sem volt kényelmetlenség. Nagyon pihentető volt, hogy mindenhez pozitívan álltak hozzá!! Soha egy rossz szó, csupa mosoly emberek. Szóval lelki nyugalom volt az egész út. Sokszor keltünk hajnal 6 előtt a szafarik miatt, de alapjában sikerült kipihenni a 2 hónap etiópiai viszontagságokat. (az etióp csoportjaimban volt egy-két utasom akik lelkileg nem voltak felkészülve az afrikai viszonyokra, persze ilyenkor mindig a túravezető a hibás… A hibákat mindig magunkon kívül keressük…) Continue reading 'Hiper szafari'»

 

a blogot a www.berekinyaralas.hu támogatja

Hazajáró | Hollókő: az Ófalu és a vár

Mai vendégbloggerünk a koos.hu építészeti szakportál. Magyarországi turista célpontjai közül mutatunk be néhányat heti - kétheti rendszerességgel. Köszönjük Miklósnak a lehetőséget!

Hazajáró | Hollókő: az Ófalu és a vár

Olvassák Andrási Zsolt barátomat, a Hazajáró vendégbloggerét: 

Mint később megtudtuk, a 21-es útról Hollókőre vezető út le van zárva, úgyhogy mehettünk vissza Salgótarjánba, hogy onnan Szécsényen keresztül menjünk Hollókőre.  A Nap eközben tetőfokára hágott, úgyhogy majdhogynem örülhettünk neki, hogy a klimatizált autóban rójuk a plusz kilométereket…

Majdnem három óra lett, mire így odaértünk, úgyhogy hamar belevágtunk a szisztematikus megtekintésbe. Móni döntése alapján először megnéztük az Ófalut, majd a várat.

A hollókői Ófalu a világörökség része, az UNESCO 1987-ben vette fel listájára. Gyorsan tekintsük át, mely magyar helyszínek tartoznak ebbe a kiemelt társaságba:zóval,

• Budapest Duna-parti látképe, a Budai Várnegyed, az Andrássy út és történelmi környezete (1987. Kulturális)
• Hollókő Ófalu és táji környezete (1987. Kulturális)
• Az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt barlangjai (1995. Természeti)
• Az Ezeréves Pannonhalmi Bencés Főapátság és közvetlen természeti környezete  (1996. Kulturális)
• Hortobágyi Nemzeti Park – Puszta (1999. Kulturális – kultúrtáj)
• Pécsi ókeresztény sírkamrák (2000. Kulturális)
• Fertő / Neusiedlersee kultúrtáj (2001. Kulturális – kultúrtáj)
• A tokaji történelmi borvidék (2002. Kulturális – kultúrtáj)

Szóval, gyönyörű az Ófalu. Számomra kicsit ellentmondásos, mert gyakorlatilag megmutatja, hogy milyen szép lehet egy parasztház – ha nem laknak benne. Tapasztalataim szerint egy lakást is nagyon nehéz olyan szinten tartani, hogy úgy nézzen ki, mintha a Lakáskultúra magazinból húzták volna éppen elő. Ez az érzésem támadt itt. A házak gyönyörűek, igényesen karbantartottak, tiszták, frissen festettek. Nincsenek állatok, nincsenek szagok, steril minden.

Ez persze önmagában véve nem baj, egészen egyszerűen csak furcsa majdnem egy egész falut az eredeti környezetében megőrizve konzerváltan. A skanzennek más a hangulata, mert tudom, hogy ezek csak másolatok, mesterséges, itt minden természetesnek hat.

a blogot a www.berekinyralas.hu támogatja

Isten, áldd meg a magyart jó kedvvel!

Mai bloggerünk Rita a kanapészörf bajnok!

 Olvassátok, mert nagyon érdekes!

Isten, áldd meg a magyart jó kedvvel!

A magyar ember meglehetősen pesszimista és nem barátságos. Nem mosolyog és nem segítőkész. Távolságtartó, különösen az idegenekkel. Egy házibuliban például csak az ismerőseivel beszélget, ha új ember érkezik nem fordul hozzá kedves és kiváncsi érdeklődéssel. Viszont ha jobban megismer valakit, és ha beengedi az otthonába, akkor azonnal megváltozik. Nyitott lesz és kedves és remek házigazda. 

Tegnap délután megérkezett párizsi útjáról a harmadik vendégem Sergio Panigo 39 éves argentín építészmérnök. Tervei szerint egy évig fog utazgatni Európában és Ázsiában. Otthon, Córdobában feladott mindent, a munkáját, a lakását, a magánéletét. A munkája nem hiányzik neki, a rock zenekara igen.

Este elmentünk a Füge Udvarba, ahol egy heti rendszerességgel szervezett Couchsurfing találkozó volt. A társaság háromnegyede magyar volt. Odaléptünk egy négyfős kis csapathoz, bemutattam a vendégemet, majd az egyik fél szólt, hogy bocsánat, de mi most csak magyarul akarunk beszélgetni, majd visszafordultak és folytatták. Gyakorlatilag azonnal kizártak minket. Sergio kérdezte tőlem, hogy mi történt. Mondtam neki, hogy nem akarnak angolul, azaz velünk beszélgetni. Odaültünk egy másik nagyobb társasághoz, ahol szintén fel se néztek. Olyan hideg volt a légkör, hogy azonnal tovább álltunk. Nagyon csalódott lettem. Sergio azzal nyugtatott, hogy mindenhol máshol a világban az összes CS találkozó nagyon barátságos és nyitott légkörű. Bíztam benne, hogy legalább a magyar couchsurfer közösség más. Sajnos nem. Az egész jelenség jól leképezte a nyitó bekezdésemet. Ilyen a magyar ember. 

Söröztünk tovább kettesben és nem törődtünk a többiekkel. Később feltünt egy amerikai lány, Sabrina, New Yorkból. Ő is csak egy hete használja a CS-t, mint én. Budapesten egy hostelben lakik. Vele azonnal összebarátkoztunk. Most végzett az orvosi egyetemen és idén nyáron beutazza Európát, majd szeptemberben hazamegy és elkezd dolgozni egy brooklyn-i kórházban traumatológus rezidenséként. Az est folyamán az utazásaink elmesélése után az egyik fő témánk a magyar cigányság versus afro-amerikai helyzet összehasonlítása volt. A mai nap Sergio és Sabrina várost néz, énpedig dolgozom. Este majd palacsintát sütök nekik itthon. 

Ha tetszett, oszd meg, hogy más is olvashassa!

Köszi!

Egyedi szállást szeretnél? - Airbnb 1x1, nem csak kezdőknek

• checkinblog

2015. április 7., kedd 08:49 |

Pár éve még a Couchsurfing volt a nagy találmány azoknak az utazóknak, akik a hotelek helyett szerették volna ingyen, de megfelelő és különleges környezetben megoldani szállásukat, és olyan házigazdákra vágytak, akik majd megismertetik velük egy város kultúráját. Aztán 2007-ben jött az Airbnb, ami az ingyenességet eldobta, és professzionális szintre emelte a kölcsönös jófejség korábbi intézményét, majd rengeteg fejlesztés árán egy megbízható, átlátható és elképesztően jövedelmező rendszerré tette. Nem is véletlen, hogy ma ez a világ legnépszerűbb olyan oldala, ahol helyi házigazdáktól bérelhetünk szállást.
Az egyre több helyen bemutatott, nagyon menő és egyedi szállások láttán már olyan emberek is kedvet kapnak a szolgáltatás kipróbálásához, akiknek eddig ez meg sem fordult volna a fejében. Fontos azonban tudni, hogy a napjainkban népszerű, közösségi megosztáson alapuló gazdaság részeként az Airbnb lelke is az a szociális kapocs, amitől soha nem lehet hotelszobának tekinteni az itt kiadott szállásokat. Bár megvannak a profi keretek, nyitottabban kell hozzáállni az egészhez, mint a hagyományos szálláshelyekhez, és tisztában kell lenni a rendszer alapvető szabályaival, hogy az embert ne érjék meglepetések és csalódások. Ebben próbálok most segíteni, hogy a nyári időszakra már itt is bátran nézelődjetek szabad szobák vagy apartmanok után!

Körültekintően keress és válassz

A nagyobb városokban több ezer kiadó szállás is az utazók rendelkezésére állhat, így mielőtt megcsömörlenél a lehetőségektől, okosan szűkíts a keresésen.
- Elsőként el kell dönteni, hogy közös vagy privát szobát szeretnél, esetleg teljes apartmant. Mindegyik lehetőségnek megvan a maga előnye, de az első kettőnél biztos, hogy a lakást másokkal is meg kell osztanod, és általában a tulaj is ott lakik. Nyilván az előbbiek miatt szobát bérelni lényegesen olcsóbb, mint teljes lakást, így ha spórolnál és megismernél új arcokat, érdemes ezt választani. A teljes apartman ára nyilván mérettől, elhelyezkedéstől és felszereltségtől függ, de az a tapasztalat, hogy egy középkategóriás, béna külvárosi hotelszoba áráért simán lehet találni sokkal menőbb környékeken, szuper lakásokat. (Egyébként az Airbnb már nem a kifejezetten olcsó, de általában topis szállások gyűjtőhelye. A szállásadók törekszenek arra, hogy minél trendibbé tegyék bérleményeiket, melyek így vonzóbbak lesznek a vendégek számára, ami azért megnövelte az átlagos árakat is.)
-Ezután nagyjából lődd be, milyen kereten belül mozoghat az ár, így nem kell csorgatni a nyáladat elérhetetlen találatok után. Én egy picit magasabb felső határt adok meg, mint amennyi a büdzsé, így simán becsúszhat olyan találat, ami ugyan egészen picit drágább, de mégis az a tökéletes.

-Ha tudod az utazás dátumát, akkor pontosan add meg, mert a kereső így csak olyan találatokat ad majd, melyek a tulajok adatai alapján akkor elérhetőek. Bár az Airbnb arra kéri a szállásadókat, hogy frissítsék naptáraikat, ezt nem mindig teszik meg, így foglalás előtt érdemes rákérdezni az elérhetőségre. Ha többen mentek, akkor ezt is hasznos megadni, hiszen nem minden szálláson férnek el például öten, de akár még ketten sem.
- Ha fontos, hogy milyen környéken szállnál meg (például belvárost szeretnél, bulinegyedet, vagy egy focipálya mellett várnád a meccset), lődd be azt is a bővített keresésnél, és nem kapsz felesleges találatokat. Ugyanígy megadhatod, mekkora legyen a szálláshely, milyen ingatlantípusokat részesítesz előnyben, milyen szolgáltatások nélkülözhetetlenek számodra, és milyen nyelvet beszéljen a házigazda.
Ha már szemezel pár tuti szállással, persze rányomhatsz azonnal a foglalásra annál, amibe beleszerettél, de azért van néhány dolog, amit jó átnézni.
-Mit látsz elsőnek? A fotókat. Erősen növeli egy szállásadó megbízhatóságát, ha profilján az Airbnb saját, vízjelezett képei láthatóak. Ugyan a szolgáltató nem ellenőrzi a bérbeadókat, de ez azt jelenti, hogy a szálláson ott járt a hivatalos fotósuk, és elég valószínű, hogy azt kapod, amit látsz. Persze ez nem kötelező, de amúgy is csábítóbb egy olyan hely, amiről jó képeket tesznek fel, és a lényeg látszik rajtuk, nem egy kaspó közelről.

-Persze ne dönts kizárólag a színes-szagos fotók alapján. A leírást hasznos alaposan átolvasni, hiszen sok minden nem látszódhat a képeken. Ez alapján tudhatod, mire számíthatsz pontosan (és ezt a szállásadónak biztosítania is kell). A leírás részletessége és tartalma sok mindent elárul a szállásadóról is. Ha róla akarsz még többet megtudni, nézd meg a profilját. Itt láthatóak az igazolt személyazonosító adatok is, melyekből minél több van, annál jobb.
-Evidensnek tűnhet, de: mindig nézd át a véleményeket. Az Airbnb egyik legfontosabb tulajdonsága ugyanis, hogy a bérlők véleményezhetik a szállásokat és azok tulaját. Ezekből derül ki legjobban, mennyire családias az a 'családiasnak mondott' szoba, vagy mennyire van közel az a 'nagyon közeli' metrómegálló. Mindig vannak felhasználók, akik túloznak negatív és pozitív irányban is, de amelyik tulajról alapvetően jók a visszajelzések, ott nehéz melléfogni.

Foglalás, lemondás, visszatérítések 

Foglalás előtt ellenőrizd az árat, hiszen a találati oldalon látható összeghez képest a végleges mindig kicsit magasabb lesz. A szoba árához ugyanis hozzáadódik egy egyszeri szolgáltatási díj, valamint esetenként takarítási díj és biztonsági kaució is. Ha még így is oké a végeredmény, nézd meg, milyenek a lemondási feltételek. Ötféle lehetőséget állíthat be a tulajdonos az egészen rugalmastól a nagyon kötöttig. Nyilván minél szigorúbbak a feltételek, annál kevésbé valószínű, hogy lemondáskor visszakaphatsz valamennyit a szállás díjából. A foglalásokat egyébként a bérlők és a tulajdonosok is módosíthatják és lemondhatják.

Egyes szállásoknál lehetőség van azonnali foglalásra. Itt a tulaj visszaigazolása nélkül tiéd a hely, ha elérhető, amikor szükséged van rá. Más esetekben kérést kell küldened a tulajnak a foglalásra, akinek 24 órája van jóváhagyni vagy elutasítani azt. Az Airbnb már a kérés küldésekor zárolja az összeget a számládon, de csak akkor emeli le, ha a fogadó fél pozitív visszajelzést adott. A tulaj mindkét foglalási típus esetében csak az érkezést követő 24 óra letelte után kapja meg a kért összeget a szolgáltatótól. Ez az eljárás mind a bérlőt, mind a szállásadót védi, hiszen ha valami nem oké a szállással vagy éppen a vendéggel, és az érintett fél egy napon belül jelzi azt, különböző vészforgatókönyvek léphetnek életbe (pl.: a bérlő visszakaphatja a teljes foglalási díjat). Az első 24 óra után is lehet jelezni problémákat, melyeket a tapasztalatok szerint az Airbnb nagyon igazságosan kezel.

Ez nem egy hotel

Ahogy már az elején mondtam, talán azt a legfontosabb tudatosítani magunkban, hogy az Airbnb felületén nem hotelszobákat foglalunk, hanem olyan emberektől veszünk ki szállást, akik puszta kedvességből, no meg nem is olyan kevés plusz pénz reményében, hajlandóak megosztani velünk a lakásaikat. Ez a személyesség szuper, hiszen: például a vendéglátók simán megmutatják kedvenc helyeiket, segítenek eligazodni a környéken, szóval miattuk egy helyi szemén keresztül láthatjuk a várost. Viszont a személyesség miatt kicsit alakítani kell a hagyományos elvárásokon és érdemes figyelni az alábbiakra:
- Mielőtt belevágnál a foglalásba, előbb kicsit csinosítsd a profilodat és lásd el mindenféle információkkal és igazolásokkal. Így a szállásadók jobban megbíznak majd benned, hiszen látják, hogy egy valós személy vagy. Végül is ugyanezt várod el tőlük, nem?

- Ne csapj bele a sűrűjébe, hanem mielőtt foglalnál, az Airbnb rendszerén belül beszélgess a szállásadóval. Oszd meg vele, mi az utazásod célja, érdeklődj tőle a szállás részleteiről, és arról is, elérhető-e a hely a kívánt időpontban (még akkor is, ha a kereső szerint az).
- Itt nem lesz 24 órán át nyitva tartó recepció. Mindig pontosan és időben egyeztess arról, mikor érkezel és távozol. Hiszen szállásadód simán lehet, hogy éppen dolgozik, amikor becsekkolnál.
- Az Airbnb-n a tapasztalatok szerint több para van a vendégekkel, mint a szállásadókkal, ezért olvasd át figyelmesen a szálláshely szabályzatát, és ami a legfontosabb: tartsd is be! Használd úgy a szobát vagy lakást, mintha egy barátodnál szállnál meg és ne feledd, szállásadód is írhat majd nyilvános véleményt rólad az oldalon.
-Írj őszinte visszajelzést a szállásról, hiszen így segíted a szálláskereső közösséget.
Az Airbnb az elmúlt években egy nagyon élhető és biztonságos szolgáltatóvá fejlődött, amiben nagy szerepe volt a bérlők és a szállásadók pozitív hozzáállásának is. Éppen emiatt sikerül egyre inkább elérnie azt, hogy a vendégek többsége már ne az olcsó, hanem sokkal inkább az egyedi és személyes szállások tárházát lássa benne. Az Airbnb célja idén az, hogy igazodjon a felhasználók növekvő elvárásaihoz, így az etikett átalakítására és tudatosítására fekteti a hangsúlyt mind a vendéglátói, mind a bérlői oldalon. Hiszen a lényeg az, hogy az emberek jó tapasztalatokat szerezzenek a szolgáltatáson keresztül, amit eléggé befolyásol, hogyan viselkednek a szállásokon és egymással. Az biztos, hogy ez az oldal már felforgatta a turizmust, mert nagyon jó ütemben igazodott a kor követelményeihez, és szuper alternatívát biztosított a megszokott keretek mellett. Használjátok bátran, de azt tartsátok észben, hogy itt egészen másfajta élményért fizettek, mint egy szállodában!

Dzs vitaminnal az eső ellen – A Fekete-tenger partján

Mai blogbejegyzésünk Zita és Árpi jóvoltából jut el hozzátok

Törökország leghosszabb alagútján át

Innentől kicsit összefolyik a következő négy nap Trabzonig, mert maga az út elég egyforma volt mindenütt, balra tengerpart, jobbra hegyek, városok jönnek-mennek, ahogy haladunk a széles, makulátlan minőségű út leállósávjában. A 4 napból két és fél nap esett az eső, amit eleinte még jól viseltünk, aztán kevésbé, és végül nagyon örvendtünk, amikor elállt.

Első nap 77km-t sikerült haladni. A nap végén egy táborhelyet kerestük a Fekete-tenger partján. A part persze végig lakott volt, a kertek mögött már csak egy vékony homokos partvonal húzodott, ami alkalmatlan volt sátrazásra (jön egy dagály, aztán elvisz minket sátrastul, bringástúl :) ). Mi ennek ellenére nagyon szerettünk volna a tengerpart közelségében táborozni, ezért megkérdeztünk egy társaságot, akik az utcán társasoztak és teáztak, szabad-e valakinek a kertjében sátraznunk. Az egyik öreg, aki a legjobban értette a kézjegyeinket, egyből intett, hogy kövessük. Körbevezetett a kertjében, ahol kiválaszthattuk a nekünk leginkább tetsző helyet. Amint állt a sátor, indultunk ki a partra, és egy nagyot fürödtünk a tengerben. Irtóra élveztük a nagy hullámokat, ahogy néha szinte egy méter magasba feldobáltak minket, majd vissza. Amikor aztán kifürödtük magunkat, letusoltunk a vízhordó táskából, majd átöltöztünk vacsorához. Úgy terveztük, hogy rántottát készítünk, de a háziak megelőztek minket. Ramadán révén csak sötétedés után esznek, viszont akkor nagyot lakomáznak. Ebből a lakomából most megkínáltak minket is, csorbát és dolmát kaptunk, annyit, hogy utána már nem is maradt étvágyunk a rántottánkhoz, így meghagytuk azt későbbre.

Már csak néhány nap volt hátra a Turista Magazin lapzártájáig, ezért nagyon megörültem, amikor a lugas mellett találtam egy kerti konnektort. Volt asztalom, volt áramom (kértem hozzá engedélyt), így a csillagok alatt tudtam megírni az első 50 napunk kalandjait összefoglaló cikket az újságnak – Budapesttől Kappadókiáig. Ha tudtok még újságokat, akik szívesen lehoznák a nekik küldött cikkeket az utunkkal kapcsolatban, ajánljatok be náluk. Nem titkolt célunk ilyen cikkírásokból is finanszírozni az alacsony költségvetésű utazásunkat. Egy cikkért nem adnak sokat az újságok, de nekünk az a kevés is nagyon jól jön, több napi élelmünkre elég. :)

Éjjel ránk szakadt az ég, és ezt reggel is folytatta, így esőben indultunk neki a következő napunknak. Az út mentén az első fedett helyen, ahol asztalt és székeket is találtunk, megsütöttük a rántottánkat. A 6 tojásból még egy-egy szendvicsbe is jutott, ezek a szendvicsek nagyon jól jöttek később.

Délután arra lettem figyelmes, hogy ütemesen üt egy kicsit a bringám. Először azt hittem, hogy az út nincsen jól elhengerelve, de aztán egy kilométer után sem múlt a dolog, ezért megálltam, és megvizsgáltam a kerekeimet. Az első kerék abroncsában egy nagyobb darab, fémszálas valamit találtam belefúródva. Csoda, hogy nem kaptam defektet, szegény Schwalbe Maraton Plus mi mindent kap ezen az úton – és mi mindent él túl defekt nélkül. Merthogy eddig még egy defektet sem kaptunk.

Ezen a napon egy helyen ahol egy kisebb félsziget nyúlt be a Fekete-tengerbe, a főút nem a parton folytatta körbe, hanem átvágott a félszigeten. Itt fel kellett másznunk egy közel 200m magas hágóba, aminek a tetején egy 3820m-es alagút várt ránk. Ez az alagút egyébként Törökország leghosszabb alagútja. Miután lámpákkal és fényvisszaverő felületekkel feldíszítve áthajtottunk rajta végre az eső is alábbhagyott egy darabig, ujjongva suhantunk lefelé, vissza a tengerszintre, jó érzés volt hosszú-hosszú kilométereken keresztül hagyni, hogy csak guruljon a gép 30-40-el magától. A parton sem volt sokkal nehezebb a haladás, de annak nem nagyon örültünk, hogy az eső újra rákezdett.

Ordu-ban, Irem-éknél

Ordu városába beérve bevásároltunk vacsorának valót egy BIM-ben, elintéztük a folyóügyeinket egy benzinkúton, majd esti menedékhely után indultunk. Letértünk a főútról egy a parthoz közelebb haladó alsóbbrendű útra a városon belül, hogy nagyobb eséllyel találjunk valami fedelet a fejünk fölé, mert semmiképpen nem akartunk kint maradni éjszakára az esőben, sátor ide, vagy oda.

Egy félkész, épülő házat néztünk ki magunknak. Szerkezetkész volt, épp csak nem voltak fent rajta a nyílászárók, de a falak már le voltak vakolva. A szomszédban láttuk, hogy van élet, ezért bekopogtunk vízért, és megkérdeztük, hogy szerintük szabad-e a szomszéd házban sátraznunk egy éjszakát. Kiderült hogy az épülő szomszéd ház az övék, és persze megengedték, hogy ott maradjunk éjszakára. Nem csak hogy vizet kaptunk tőlük, hanem komplett vacsorát. Apuka-anyuka építészek, legnagyobb lányuk, a 15 éves Irem gyönyörű kis képeslapot készített nekünk, amíg vacsoráztunk a szüleivel, szép angol leírással a családjáról, névre szólóan ezzel köszöntött minket, miután befejeztük a vacsorát, aranyos és szép gesztus volt tőle, nagyon örültünk neki. Irem családja elképesztő kedves volt velünk, miután segítettek bepakolni a bringákat és a cuccainkat az üres épülő házva, az apukájuk felajánlott valami helyiséget a saját házukban, de ez már igazán túlzás lett volna, így is zavarban éreztük magunkat, mert annyi mindent kaptunk tőlük, és nem is akartunk a házukba „betüremkedni”, ezért ezt illedelmesen elutasítottuk. Bent a „mi házunkban” aztán kisepertünk egy üres szobát, és feldobtuk a sátor hálófülkéjét. Nem csak mi, hanem valószínű a bringák is örültek neki, hogy nem kell kint lenniük az esőben. Bár be tudjuk őket tenni a sátor előterébe, de akkor meg a Rohloff agyváltónak nem tesz jót, hogy fektetve van.

Reggel Irem reggelit készített nekünk, teljesen meghatódtunk a kolbászos tojástól, ami egyébként nagyon finom is volt. Pedig a török kolbász először nem igazán ízlett a jó kis hazai után, de mostanra már nagyjából megszoktuk, egészen ehetőnek találjuk, főleg, ha ilyen jól a van elkészítve valamilyen ételhez.

Dzs vitaminnal az eső ellen

Ezen a napon egész nap esett, nem is igazán emlékszem semmilyen konkrétumra abból a 70km-ből, amit sikerült megtennünk a Fekete-tenger partján, viszont az este megint a határtalan török vendégszeretet jegyében telt. Mivel egész nap áztunk, ismét egy fedél alatt szerettük volna tölteni az éjszakát, és erre ismét egy épülő házat néztünk ki, ám ezúttal faluhelyen, a főút mellett. Mikor megálltunk a ház mellett gondolkodni, hogy mi is legyen, tetszik-e nekünk egyáltalán ez a hely, egy autó állt meg mellettünk. Na, hát a ház tulaja volt az. :) Elmutogattuk neki, hogy tető, meg hogy alvás, meg hogy bisiklet, és egykettőre azon kaptunk magunkat, hogy a bringákat pakoljuk be a hajókészítő műhelyébe. A lépcsőházat kezdtük mutogatni, hogy itt nekünk már nagyon jó lesz, mire felhívott az emeletre minket, a műhely fölé (az épülő ház a műhely mellett volt), ahol végül a nappali padlójában találtuk meg a kompromisszumot, de ha tovább engedünk, valószínű ágyat és ágyneműt is kaptunk volna, de akkor már végképp kellemetlenül éreztük volna magunkat. Nem szoktuk mi rideg, nyugat európai népek ezt a nagy vendégszeretet, ami itt lépten-nyomon fogad minket Törökországban… :) Itt volt a családban egy végtelenül aranyos két éves kisfiú, akivel nagyon könnyen meg tudtam találni a közös nyelvet (játék!), így sok időt töltöttünk együtt. :) Miután lezuhanyoztunk, a konyhába is beinvitáltak, mivel már besötétedett (ramadán), következhetett a vacsora. Most is nagy hasznát  vettük a szótárnak, sikerült sok minden érdekeset megtudni a családról, például, hogy a családfő a hajókészítő mester, az egyik fiú halász, a másiknak pedig már van felesége, ők egy külön helyen, egy emelettel feljebb élnek. A legkisebb fiúcska pedig a két éves barátom. :) Mint akit lelőttek, úgy aludtunk a nappali padlóján kiterített matracon, reggel pedig hiába próbáltunk volna lelépni reggeli nélkül, ők ezt nem hagyták, bőséges eledelt kaptunk reggelire, amiből még csomagolt is az anyuka, így nagyon el voltunk látva. Miközben ő pakolt nekünk, Zita remek ötletére kifacsartunk néhány citromot, és a levüket kiöntöttük egy-egy palackba, amibe került még otthonról hozott aszkorbinsav cukor, és persze az egészet felöntöttük vízzel, ez volt a c vitamin bombánk az esős napok ellen. Házigazdaasszonyunk is végignézte a műveletet, és amikor leesett neki, hogy mindezt a vitamin utánpótlásunkért tesszük, örömittasan kiáltott fel: Áááá, Dzs vitamin! :) Merthogy a török barátaink a c-t dzs-nek ejtik, ezért náluk úgy mondják a c vitamint, hogy dzsé vitamin. Ezen kb. egész nap nevettünk… :)

Induláskor egy kisebb férfinép sereg köszönt el tőlünk a ház előtt, a nők és gyermekek pedig az ablakból integettek. Szinte már fizikailag éreztem azt a szeretetet, ami áradt belőlük. Pakoláskor elszakadt egy indulás óta nyúzott gumipókom, és persze esélyem se volt előtúrni egyet a tartalékok közül, mert még ki se nyitottam a táskámat, az egyikőjük már adott egy vadi új gumipókot az autójából… Hát ilyen élmények után indultunk neki az esőnek, immár harmadnap.

folyt. köv

a blogot a www.berekinyaralas.hu támogatja

Így hajtogathat egyhavi ruhát a kézipoggyászba

• Edicsek
 

2015. április 4., szombat 17:31

• |
•  
•  

Ha eddig azt hitte, hogy a kisméretű kézipoggyász semmire sem elég, akkor mutatunk egy videót, amiből kiderül, mennyivel több fér bele, mint azt gondolná. Tom Ayzenberg utazási blogger, és mint ilyen, a csomagolás szakértője ugyanis megosztja a titkot, hogyan tud egy hónapra elegendő ruhát beletömni egy kézipoggyász méretű táskába. A Daily Mailen talált videón Ayzenberg megmutatta, hogy nemcsak váltás cipő, kapucnis pulóver, vagy farmerek, de akár még egy strandtörölköző is befér a kis bőröndbe, ha jól pakol.

Ayzenberg informatikusból lett blogger, aki rengeteget utazik és édesanyjától leste el azt a pakolási technikát, amivel rengeteg cuccot tud berakni kis helyre. Az egész lényege a megfelelő hajtogatási technikán túl a nagyobb darabok bepakolása. A pólókat, pulóvereket, nadrágokat úgy rakja be, hogy azok ujja eleinte kilóg, aztán szépen ráhajtogatja őket és valahogy minden belefér. Bár elsőre kicsit bonyolultnak tűnik, de a videóján szépen megmutatja, hogyan lehet ezután több ezer forintot spórolni a fapados repülőjegyeken azzal, hogy nem kell bőröndöt vinnie. Sőt, a szuvenírvásárláson is, mert azoknak már sajnos nem marad hely.

Lejátszás

Egy tapasztalt utazó

Ügyesen pakol.

Hozzászólna? Facebook-oldalunkon megteheti!

Kövessen minket a Facebookon is!

 

a blogot a www.berekinyaralas.hu támogatja

2. Járatlan utak fesztivál – Ápr.

2. Járatlan utak fesztivál – Ápr.

By vandorboy, 2015. március 1. vasárnap 16:04

Járatlan utak fesztivál logo_webre

Az első Járatlan utak fesztivál nagy sikerén felbuzdulva úgy döntöttem, hogy folytatjuk az eseményt újabb érdekes előadásokkal és előadókkal.
Időpont : április 12 vasárnap 09h-22h
Helyszín. Müszi.org

Facebook eseményként itt csatlakozz

Mi is ez a fesztivál?

Célom, hogy bátorítsak mindenkit az utazásra. Bemutassam, hogy semmi nem lehetetlen! Hogyan csináljuk, s miért érdekes.

A fesztivál profilját idén bővítettem nonprofit szervezetekrészvételével, meg a belső utazás és zarándoklat témájában is lesznek előadók, tematikus praktikumok (nyelvtanulás, mozgáskultúra, repjegyvadászat,), illetve magyar utazók kisfilmjeit is bemutatom a múltkori struktúrán kívül.
Vándorboy vagyok, a rendezvény szervezője egyben..:)

járatlan utak logoja, sivatag

16 éve tartok diavetítéseket, 25 éve utazom,

143 országban megfordultam, s már régóta érlelődött bennem az a gondolat, hogy szervezzek egy nagyobb fesztivált, ahol egy napra egy tető alá hozom azokat az utazókat, akik SZOKATLAN MÓDON UTAZNAK, NEM MINDENNAPI HELYEKRE jutnak el, s KIVÉTELES SZITUÁCIÓKBA kerülnek

útjuk során. Erre lesz közeg ez az egy napos fesztivál Budapesten, külföldi előadókkal és nonprofit szervezetek részvételével.

Az akkori események, 400 fő,  vendégek, résztvevők, hirek, linkeket Fb-on

Egy kis összefoglaló videó az előző fesztiválról

Az idei fesztivál előadói, témái:

Kuba /  Repjegyvadászat – trükkök tippek, titkok repülésről – Antal István
Polinéziai barangolás a Csendes Óceánon – Simon Szilárd
Szomáliföld- Djibuti  nem mindennapi kalandok: stoppolás Afrikán keresztül.. – Vándorboy
EVS – Hogy juss ki külföldre nonprofit szervezetekkel? Kolláth Anna -Töttősi Annamária  Messzelátó egyesület
Dél-Amerika – 6 hónap stoppal Latin Amerikában - Priskin Dóri - Krakkowból érkezik
Kongó – Fél év önkéntesként, az élet külföldön – Szabó Eszter, Vass Ábrahám
El Camino – Zarándoklat – Varga Lóránt, Antal Csaba
Pápua Új-Guinea – első utazásom külföldre, hova máshova? – Tóth Krisztián
Marokkóig – stoppolás csajként: bevezetés, tippek, bátorítás – Komjáti Viktória
Anktartiszig hajóval a Karib szigetekről – Enyedi Katalin
Utazás pénz nélkül – stop és barter – Uhlár Zoltán Angliából érkezik

Globetrottel meeting - Világcsavargók találkozója, kérdés-felelek órája: bármi ami utazás. Kerekasztal, ahol pár tapasztalt utazó válaszol. 

Hajóstoppal a Föld körül – Wynne-Hughes Veronika  – Karibi térségből

Irán – Fotósként utazni – tippek, trükkök fotózásról – Németh György

Az élő világ a szemünk előtt, barangolás a biodiverzitásban 2. – Czéher György
A természetes nyelvtanulásról - Hasznos tippek, kulturák megértése – Murányi Péter
Sierra Leone – Haiti – Segélyszervezetnél a 3. világban – Viniczai Virág az MSF munkatársa Afrikából jön

Pakisztán – Trekking a Karakorumban, fotós tanácsokkal – Szilágyi Lenke fotográfus a Spitzbergákról érkezik
Lóháton a világban – Pakscha Karolina - Új Zélandról jött vissza
Bhután - Budai Attila felvidékről érkezik

Kerékpárral Vámbéry nyomában - Bujna Zoli
India – filmvetítés – Gyökerek – Stern Gabi filmje

Hegymászás életre halálra – 8 ezer felett – Klein Dávid

Zambia, Malawi, Etiópia Afrikában nőként utazni - Gyurácz Andrea

Mediball – Hogy tartsuk rendbe magunkat utazáskor lelkileg és testileg? László Lilla

Zarándoklat – Külső és belső utazásokról – Csörgő Zoltán

Film: Kamera a hátizsákban – Emberevők földjén 2x30perc – Cséke Zsolt

Via Ferráta, Hótalpas kirándulások, – Szabó Roland,

barlangok, Hadi újságírás,

Illetve 2 utazó kisfilmjét is bemutatjuk. Még sok más téma is 3 teremben egész nap.

jaratlan_logo

Úgy tűnik, én elég jól ismerem ezt a közösséget, érdekes emberek érdekes életutak. Meghívom őket erre az eseményre előadónak, ahol vetítéses élménybeszámoló keretében kalauzolnak el különböző területekre és inspirálnak új világlátásra. A szünetekben lesz lehetőség kérdezni őket, illetve zenével, filmmel, fotókiállítással színesíteném a programot.
Hamarosan felteszem az előadók listáját, a programot.

Helyszínen a belépő ára 3000 Ft, de viszont kedvezményes jegyet lehet igényelni itt.,  ha bejelentkezel előre.

Lesznek támogatóitok: pl. minden résztvevőnek egy mogyarországi 4 napos nyaraláshoz kedvezmény itt. Az utazási kvíz megfejtői között North Faceajándékokat sorsolunk ki megint, illetve Utazom.com ismét ad 15% kedvezményt útjaiból, illetve CitySIM kártyát lehet kedvezménnyel kapni, s a rotitúra is felajánlott két -kétszemélyes utakat, a Hohe Wnad utat, s Riegersburg utat, s ki is sorsolunk belőlük a kvíz kitöltői között. Egy CitySim kártyát a legjobb előadó kap ajándékba, amit a közönségszavazatok döntenek el.

Diák és nyugdíjas kedvezmény lesz, 18 év alatt ingyenes.

Amennyiben anyagi nehézségek miatt nem tudnál jönni, kérlek írj nekem kommentben vagy emailt.  Lehet önkéntesként is segíteni:

Milyen segítségre van szükség?

- a teremben székeket pakolni,
- kellene teremfelügyelő (aki pl segít a laptopok beüzemelésénél),
- lesz gyereksarok, ahol vállalhatsz 2-3 órát  vigyázóként,  
- info pultnál eligazítani az embereket, stb.

de egyéb segítségre is szükségem van:
- szponzorokat találni,
- vagy installálni infókat, képeket
- videóra venni pár előadást, szerkeszteni őket,
- weblap készítés, - plakát szerkesztés,

Updatet itt találsz majd ezen az oldalon meg a FB-on..

Tavaly is voltak kvíz kérdések idén te mit kérdeznél?

Mindenkit szeretettel várunk
Gabor – Vándorboy

a blogot és a fesztivált a www.berekinyaralas.hu támogatja