Hazajáró | Hollókő: az Ófalu és a vár

Mai vendégbloggerünk a koos.hu építészeti szakportál. Magyarországi turista célpontjai közül mutatunk be néhányat heti - kétheti rendszerességgel. Köszönjük Miklósnak a lehetőséget!

Hazajáró | Hollókő: az Ófalu és a vár

Olvassák Andrási Zsolt barátomat, a Hazajáró vendégbloggerét: 

Mint később megtudtuk, a 21-es útról Hollókőre vezető út le van zárva, úgyhogy mehettünk vissza Salgótarjánba, hogy onnan Szécsényen keresztül menjünk Hollókőre.  A Nap eközben tetőfokára hágott, úgyhogy majdhogynem örülhettünk neki, hogy a klimatizált autóban rójuk a plusz kilométereket…

Majdnem három óra lett, mire így odaértünk, úgyhogy hamar belevágtunk a szisztematikus megtekintésbe. Móni döntése alapján először megnéztük az Ófalut, majd a várat.

A hollókői Ófalu a világörökség része, az UNESCO 1987-ben vette fel listájára. Gyorsan tekintsük át, mely magyar helyszínek tartoznak ebbe a kiemelt társaságba:zóval,

• Budapest Duna-parti látképe, a Budai Várnegyed, az Andrássy út és történelmi környezete (1987. Kulturális)
• Hollókő Ófalu és táji környezete (1987. Kulturális)
• Az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt barlangjai (1995. Természeti)
• Az Ezeréves Pannonhalmi Bencés Főapátság és közvetlen természeti környezete  (1996. Kulturális)
• Hortobágyi Nemzeti Park – Puszta (1999. Kulturális – kultúrtáj)
• Pécsi ókeresztény sírkamrák (2000. Kulturális)
• Fertő / Neusiedlersee kultúrtáj (2001. Kulturális – kultúrtáj)
• A tokaji történelmi borvidék (2002. Kulturális – kultúrtáj)

Szóval, gyönyörű az Ófalu. Számomra kicsit ellentmondásos, mert gyakorlatilag megmutatja, hogy milyen szép lehet egy parasztház – ha nem laknak benne. Tapasztalataim szerint egy lakást is nagyon nehéz olyan szinten tartani, hogy úgy nézzen ki, mintha a Lakáskultúra magazinból húzták volna éppen elő. Ez az érzésem támadt itt. A házak gyönyörűek, igényesen karbantartottak, tiszták, frissen festettek. Nincsenek állatok, nincsenek szagok, steril minden.

Ez persze önmagában véve nem baj, egészen egyszerűen csak furcsa majdnem egy egész falut az eredeti környezetében megőrizve konzerváltan. A skanzennek más a hangulata, mert tudom, hogy ezek csak másolatok, mesterséges, itt minden természetesnek hat.

a blogot a www.berekinyralas.hu támogatja

Hazajáró | Salgó vára

Mai vendégbloggerünk a koos.hu építészeti szakportál. Magyarországi turista célpontjai közül mutatunk be néhányat heti - kétheti rendszerességgel. Köszönjük Miklósnak a lehetőséget!

Somoskőről visszatérve az úton balra fordulva egy másik zsákfaluba juthatunk, Salgóbányára. A hegyek között vezető néhány kilométeres szerpentin után a völgyben elénk tárul a falu és a vár látképe, amely uralja a völgyet. A várhoz vezető úton jól ki van táblázva, a végén egy elég tágas parkoló található.  Innen vezet az út a pár száz méterre lévő várromhoz, amely a Medves-fennsík 625 méteres kiemelkedésére épült a tatárjárás után (1241-42).

Olvassák Andrási Zsolt barátomat, a Hazajáró vendégbloggerét: 

De miért rom? Értelmszerűen, ha Nógrád, akkor megemlíthetjük a Kacsics-családot, akik a környék urai voltak, aztán Csák Mátét ugyebár, akinek előbbiek behódoltak, aztán Anjou Károly mindent vitt ugyebár…

1544-ben a törökök furfanggal foglalták el, méghozzá úgy, hogy a szomszédos Boszorkánykőre felvontattak egy “ágyúnak látszó” tárgyat. A vár védői reggel erre a látványra ébredtek és a törökök követeinek első próbálkozására megadták magukat. Amikor levonultak a várból, akkor látták, hogy az ágyúnak látszó tárgy egy nagy fatörzs volt kerekeken, úgyhogy elég könnyen adták magukat.

1593-ig tartott a török uralom, amikor is a királyi sereg felvonult ellene. Az ágyúkkal gyakorlatilag rommá lőtték a várat, így a törökök feladták. A bevonuló katonaság a maradékokat is megsemmisítette, úgyhogy majdnem 400 évre az enyészet vette át a terepet, az 1980-as években a restaurálás mentette meg a teljes megsemmisüléstől.

A romhoz erdei út vezet, elvileg valamilyen kijelölt kerékpáros túraútvonal is ott vezet, bár bringással nem találkoztunk. Kellemesen elérhető útvonal csak a legvégén válik meredekké. A vár rom. Se belépőjegy, se semmi – ezt nem is ragoznám, megtettem korábban.

A külső várból egy lépcsőn lehet feljutni a várba, a toronyba illetve a belső vár teraszára. A torony, amely korábban lakótorony volt, amelyet 1938-ban turisztikai célzattal kilátóvá alakítottak. A kilátás pazar. Észak felé Somoskő látványa uralkodik, a szomszéd vár, lenyűgöző, hogy ilyen közel vannak egymáshoz.

Olvassák tovább a lenti fotóra való kattintással!

a blogot a www.berekinyaralas.hu támogatja

Hazajáró | Somoskő vára

Mai vendégbloggerünk a koos.hu építészeti szakportál. Magyarországi turista célpontjai közül mutatunk be néhányat heti - kétheti rendszerességgel. Köszönjük Miklósnak a lehetőséget!

Hazajáró | Somoskő vára

Olvassák Andrási Zsolt barátomat, a Hazajáró vendégbloggerét: 

Július első hétvégéjén egy újabb tematikus túrát csináltunk, amelynek keretében a nógrádi várak közül látogattunk meg hármat, nem titkoltan a Hazajáró rovat “megbízásából”. Az első úticél máris nevezhető tulajdonképpen egy “hazajáró-extrának”, ugyanis szigorúan véve nem fér bele hazajáró rovatba, ugyanis az “ojjektum” nem a mai Magyar Köztársaság határai között van, azonban annyira különleges fekvésű (alig néhány méterre a fizikai határvonaltól), hogy történelme alapján én nagyvonalúan a sorozatba illőnek vettem.

Korai indulással ismertük el, hogy a nap sűrű lesz, a célpontok is távoliak, több is van. Ráadásul a szombati borongós, bizonytalan idő miatt végülis a vasárnap maradt, ami nem túl kései hazaérkezést is borítékol.

Nagyjából eseménytelen út után értünk Salgótarjánba, a 21-es út hasonlít kicsit a nyolcas útra, bizonyos helyeken széles, bizonyos helyeken éppen építik, elég zűrös. Leparkoltunk a vár alatti parkolóban, ittunk egy kávét a közeli Bazalt Fogadóban (350.- HUF a presszókv), aztán felsétáltunk a várhoz.

Pont jött egy nyugdíjas-csoport, ők lefelé vették az irányt a bazalt-orgonához, úgyhogy mi gyorsan felfelé kanyarodtunk a várromhoz.

De miért rom?

Korai vármagját a vidéken birtokos Kacsics nemzetség emeltette a 13. század második felében. Az Árpád-házi uralkodók férfiágának kihalását követő anarchikus belháború idején a nemesi család kénytelen volt behódolni Csák Máté tartományúr előtt (naná!). A korabeli oklevelek szerint Anjou Károly serege 1320-ban foglalta vissza a Csák birodalomból Fülek és Sirok  várait, ekkoriban kerülhetett királyi kézbe a somoskői várbirtok is. A győztes uralkodó kedvelt hívének, Szécsényi Tamás bárónak adományozta, kinek leszármazottai egészen a 15. század közepéig lakták épületeit.

A török hódítás fenyegető vihara a következő évszázadban érte el Nógrád vármegyét, ekkor kerültek a közeli Salgó és Fülek végvárai a „pogány” seregek hatalmába. Somoskő helyőrsége majd két évtizedig kitartott a két ellenséges vár között. Az Oszmán Birodalom hadai végül 1576-ban rövidebb ostrom után elfoglalták, így egészen 1593 őszéig lengette a szél a török lófarkas zászlót tornyai felett. Ekkor helyőrsége a közeledő királyi sereg elől gyáván megfutamodott. A következő időszakban, jelentős mértékben átépítették védőműveit, például ekkoriban emelték a hatalmas ágyútornyait.

Végső romlását az 1682-es füleki ostrom idején, a környéken portyázó (egyesek források szerint tatár) lovasok okozták, akik felgyújtották épületeit, s ezzel végképp elvesztette hadi fontosságát. Az 1840-es években erre járt Petőfi Sándor és a következőket írta róla az Útirajzokban: „Somoskő nem nagy vár, nem is nagy hegyen fekszik, de bámultam építését, mely gyönyörű öt-, hat-, hétszögű kövekből van.”

a blogot a www.berekinyaralas.hu támogatja

Hazajáró | a Zsámbéki templom

Mai vendégbloggerünk a koos.hu építészeti szakportál. Magyarországi turista célpontjai közül mutatunk be néhányat heti - kétheti rendszerességgel. Köszönjük Miklósnak a lehetőséget!

a blogot a www.berekinyralas.hu támogatja

Hazajáró | a Zsámbéki templom

A Hazajáró sorozat a korábbiaktól eltérően vendégfotós képeit mutatja be. Andrási Zsolt barátomat közel 10 éve ismerem és megvallom őszintén nem is tudtam milyen fotókat készít, míg nem tért rá ő is a digitális technikára és nem kezdte maga is publikálni a saját blogjában az elkészült fotókat. Pár sorozata láttán jött az ötlet, hogy megkérjem, ossza meg a koos.hu olvasóival is a remek fotóit. A következő hetekben remélhetőleg több sikeres és nívós sorozatával lehetünk gazdagabbak.

A mai sorozat a zsámbéki romtemplomról és annak másáról, a Lehel téri templomról készültek. Nem vagyok építészettörténész, ezért aki a templom történetére kíváncsi, annak érdemes elollvasni a Wikipédia szócikkét és a a romtemplom hivatalos oldalát.

A sok háborúskodásnak hála, szinte alig maradt ilyen késő román, korai gótikus templomunk és ilyenkor mindig irigykedve gondolok Csehországra, de különösen Franciaországra, ahol szinte minden második faluban találni egy középkori templomot.

Persze irigykedés helyett gondoljunk pl. Rotterdamra, amit a II. világháborúban annyira porrá bombázták, hogy az egyetlen megmaradt templomuk mindössze cca. 100 éves. Ott az számít ma műemléknek.

Szóval tessék megbecsülni azt a keveset, amink megmaradt és tessék kilátogatni, aki még nem tette volna meg!

aki Zsolt sorozatának többi fotójára is kíváncsi, kérem kattintson erre a linkre!

Hazajáró Gömörszőlős

Mai vendégbloggerünk a koos.hu építészeti szakportál. Magyarországi turista célpontjai közül mutatunk be néhányat heti - kétheti rendszerességgel. Köszönjük Miklósnak a lehetőséget!

Hazajáró | Gömörszőlős

Több, mint 2 hete Miskolc-Tapolcán voltunk, onnan mentünk Gömörszőlősre, ahol Ritával egy továbbképzésen vettünk részt, a témája Kincskereső, de mivel a téma önmagában is érdekes, róla majd külön írok. A falu Miskolctól Ény-ra, közvetlenül a határ mellett található. A falu átlag életkora valahol 60 év felett lehet, ha nem több. Jellemző adat, hogy az utolsó gyerek valamikor 3-4 éve született. Kihalófélben lévő falucska, a fekvéséből következően a nagy turistaforgalmak elkerülik, bár az Országos Kék Túra ezen keresztül halad.

2001-ben jött létre a Gömöri Környezet és Tájfejlesztő Egyesület‎ (3728 Gömörszõlõs, Kassai utca 37.), hogy a falut talán az utolsó utáni pillanatban megmentse, de legalábbis megtegyen minden tőle telhetőt, hogy újra élet költözzön a faluba. Az egyesület pályázatokkal, rengeteg és kitartó munkával számos eredményt elért. Ha a falura valaki rákeres, azt találja hogy Gömörszőlős a fenntartható falu. Nos ha azzá még nem is tudott válni, de minden erejükkel azon vannak, hogy ez sikerüljön. Ökofalvak

A falu élő emlékezete É. Kovács Laci bácsi, aki még az utolsó pillanatokban összegyűjtötte azokat a tárgyakat és gépeket, amik holnap talán már egy színesfém kereskedő udvarán lennének vagy valamelyik régiség kereskedőnél. Hatalmas a (rendszerezett) anyag.

A táj gyönyörű és érintetlen, a falu csodaszép, számos szépen felújított értékes épülettel, igazán megér egy kirándulást a környéken portyázóknak.