Kicsit elmaradtam a bloggal, de okkal.....
mai vendégbloggerünk
kinek írása ide kerül
egy lány, kinek ruhája sárga
aki épp a világot járja
Sri Lankai történet – 1. nap
Január 12, 2014
Budapest - Dubaj
Amikor felszállok a Wizzair W6 2497-es járatára kicsit elfog a frász, hogy 5 órát ezen a járaton ki kell bírnom valahogy. Pici vagyok, de ez még nekem is szűk. Dubajban a Wizzair gépei DWC reptérre érkeznek, de a nemzetközi járatok, köztük az enyém is, DXB reptérről indul. Szóval elindulok átverekedni magam a városon. Veszek egy NOL kártyát és megkeresem a buszomat. A NOL a helyi tömegközlekedési kártya, a tömegközlekedési eszközön befele és kifele menet is csippantani kell. A jó benne az, hogy max. 14 AED (845 Ft) értéket vesz le a kártyádról egy nap, ami kb. fele a budapesti BKV napijegynek. Amúgy a kártya díja 20 AED-be kerül, de ez abszolút leutazható.
A busz 35 perc alatt bevisz a metróig. Dubajban 2 metróvonal van, a zöld és a piros. A reptérre a piros megy. Innen még vagy 23 metrómegálló és ott vagyok. A metrón legalább egy órát utazom. Átszeljük a várost. Olykor New Yorkot megszégyenítő felhőkarcoló negyedeket látok az ablakból. Szépek. Világítósak. A metró teljesen automatizált, nem vezeti senki. Állítólag a világ leghosszabb teljesen automatizált metróhálózata van itt, ami 75 km hosszú. (Ebből a piros, amin utazom, csak 52 km). Van külön kocsi Gold class jeggyel rendelkező utasoknak, itt ez a first class: bőrszékek, design, és annak a privilégiuma, hogy a metró elején ülhetsz, hiszen nincs vezetője, jó a kilátás. (Egyébként tök fura, hogy ellenkező irányba ez a kocsi a metró hátuljára kerül, és a sima kocsi lesz így elöl, tehát nem kell Gold class jeggyel rendelkezni ahhoz, hogy a kocsi elejébe kapjunk helyet. Kipróbáltam). Van külön kocsi csak nőknek és gyerekeknek.
Csúcsidő van, vasárnap este 10. Ugyanis itt a vasárnap a hétfő, a hét első munkanapja és a péntek, szombat a szabadnap. Január közepe van és 20 fok. Jól esik ez a meleg az otthoni zord hideg után.
DXB reptér elég nagy. A 3-as terminálon szállok le, mert innen megy az összes Emirates járat, így az enyém is. Kiderítem, hogy azonnal be tudom csekkolni a hátizsákom, meg is teszem, hisz már éjfél van és a kapukon túl van az én világom. Bent van minden. Imaszoba, pihenő terület (itt fogok aludni) és a szokásos boltok, éttermek sokasága. Életemben nem láttam még ennyi plüss tevét.
Meg a gépesített Costa kávé: csináld magadnak gépből.
Sok az ember, wifi akadozik, mire sikerül csatlakoznom, lemerül a telefonom. Szeretném feltölteni, de nem tudom. Elképzelni sem tudom, hogy a többi ember hogyan tuszkolta be a 2 lyukú töltőjét a 3 lyukú konnektorba. Keresek egy fekhelyet, hogy tudjak aludni legalább 2-3 órát.
Reggel 6-kor a muezzin hangja ébreszt, átjárja az egész repteret. Pár óra és Sri Lankán leszek. Megyek szépítkezni, aztán gépre szállás. Sri Lanka, jövök!!!
kedves olvasó ne zsörtölődj
folytatása hamarosan jön....
Amikor felszállok a Wizzair W6 2497-es járatára kicsit elfog a frász, hogy 5 órát ezen a járaton ki kell bírnom valahogy. Pici vagyok, de ez még nekem is szűk. Dubajban a Wizzair gépei DWC reptérre érkeznek, de a nemzetközi járatok, köztük az enyém is, DXB reptérről indul. Szóval elindulok átverekedni magam a városon. Veszek egy NOL kártyát és megkeresem a buszomat. A NOL a helyi tömegközlekedési kártya, a tömegközlekedési eszközön befele és kifele menet is csippantani kell. A jó benne az, hogy max. 14 AED (845 Ft) értéket vesz le a kártyádról egy nap, ami kb. fele a budapesti BKV napijegynek. Amúgy a kártya díja 20 AED-be kerül, de ez abszolút leutazható.
A busz 35 perc alatt bevisz a metróig. Dubajban 2 metróvonal van, a zöld és a piros. A reptérre a piros megy. Innen még vagy 23 metrómegálló és ott vagyok. A metrón legalább egy órát utazom. Átszeljük a várost. Olykor New Yorkot megszégyenítő felhőkarcoló negyedeket látok az ablakból. Szépek. Világítósak. A metró teljesen automatizált, nem vezeti senki. Állítólag a világ leghosszabb teljesen automatizált metróhálózata van itt, ami 75 km hosszú. (Ebből a piros, amin utazom, csak 52 km). Van külön kocsi Gold class jeggyel rendelkező utasoknak, itt ez a first class: bőrszékek, design, és annak a privilégiuma, hogy a metró elején ülhetsz, hiszen nincs vezetője, jó a kilátás. (Egyébként tök fura, hogy ellenkező irányba ez a kocsi a metró hátuljára kerül, és a sima kocsi lesz így elöl, tehát nem kell Gold class jeggyel rendelkezni ahhoz, hogy a kocsi elejébe kapjunk helyet. Kipróbáltam). Van külön kocsi csak nőknek és gyerekeknek.
Csúcsidő van, vasárnap este 10. Ugyanis itt a vasárnap a hétfő, a hét első munkanapja és a péntek, szombat a szabadnap. Január közepe van és 20 fok. Jól esik ez a meleg az otthoni zord hideg után.
DXB reptér elég nagy. A 3-as terminálon szállok le, mert innen megy az összes Emirates járat, így az enyém is. Kiderítem, hogy azonnal be tudom csekkolni a hátizsákom, meg is teszem, hisz már éjfél van és a kapukon túl van az én világom. Bent van minden. Imaszoba, pihenő terület (itt fogok aludni) és a szokásos boltok, éttermek sokasága. Életemben nem láttam még ennyi plüss tevét.
Meg a gépesített Costa kávé: csináld magadnak gépből.
Sok az ember, wifi akadozik, mire sikerül csatlakoznom, lemerül a telefonom. Szeretném feltölteni, de nem tudom. Elképzelni sem tudom, hogy a többi ember hogyan tuszkolta be a 2 lyukú töltőjét a 3 lyukú konnektorba. Keresek egy fekhelyet, hogy tudjak aludni legalább 2-3 órát.
Reggel 6-kor a muezzin hangja ébreszt, átjárja az egész repteret. Pár óra és Sri Lankán leszek. Megyek szépítkezni, aztán gépre szállás. Sri Lanka, jövök!!!
kedves olvasó ne zsörtölődj
folytatása hamarosan jön....
a blogot a www.berekinyaralas.hu támogatja.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése